A húsvét Magyarországon

A húsvét az egyik legfontosabb vallási ünnep, melyen Jézus feltámadására emlékezünk. A húsvéti ünnepkört megelőzi a farsang utáni időszak első napján, hamvazószerdán kezdődő, negyvennapos nagyböjt. A nagyböjt nagyszombaton ér véget.

Nagyhét 

A nagyböjt utolsó hete a virágvasárnaptól nagyszombatig tartó nagyhét. Falun különös gondot fordítottak ilyenkor a házak, porták megtisztítására, és nagy gonddal készültek az évi gyónásra.

Virágvasárnap 

Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának ünnepe. Ezen a napon, a bevonulás emlékére történik a barkaszentelés. A hívők barkaágakat visznek a templomba, melyet a pap ünnepélyesen megszentel, majd ezeket a megszentelt barkaágakat körbeviszik a templomban. Ezek az ágak helyettesítik a pálmaágakat, melyeket üdvözlésképpen lengetett a nép Jézus Jeruzsálembe való bevonulásakor. 

A megszentelt barka, a néphiedelem szerint, jó volt rontás ellen, és gyógyításra is használták. Ehhez a naphoz kapcsolódik a kiszehajtás is. A lányok menyecskeruhába öltöztettek egy szalmabábut, melyet végigvittek a falun, majd a bábut levetkőztették, a szalmát pedig vízbe dobták, vagy elégették. A bábu valószínűleg a tél, a böjt, a betegség megszemélyesítője lehetett. 

Nagycsütörtök

A keresztény hagyományok szerint nagycsütörtök az utolsó vacsora napja. Ezen a napon Jézus tanítványaival együtt elfogyasztott utolsó vacsorájára emlékezünk. A templomok harangjai elhallgatnak, "Rómába mennek", gyászolni Jézust. Nagycsütörtökön, a bő termés reményében, sok helyen főztek sóskát, spenótot, csalánt, és a csirkéket is friss zölddel etették. Ezért szokás ezt a napot zöldcsütörtöknek is nevezni.

Nagypéntek

Ezen a napon Jézus szenvedéséről és haláláról emlékezünk meg. Nagypéntek a bűnbánat, a gyász, valamint a negyvennapos böjt legszigorúbb napja. Ezen a napon tilos húst enni. E naphoz kapcsolódik az a hiedelem, miszerint aki nagypénteken, napfelkelte előtt, friss kútvízzel vagy patakvízzel megfürdik, az nem lesz beteg. Sok helyen az állatokat is megfürdették, szintén egészségmegőrzési célzattal. A paraszti életben számos hiedelem fűződött ehhez a naphoz. Nem volt szabad állatokkal, illetve földdel kapcsolatos munkákat végezni, kenyeret sütni, mosni és fonni sem. Csak a tojásfestés volt megengedett.

Nagyszombat

Nagyszombaton véget ér a negyvennapos böjt, a harangok újra megszólalnak.  Ekkor történik a tűz- és vízszentelés, valamint ekkor kerül sor a feltámadási körmenetre is. A templomokban a gyertyát a megszentelt tűz lángjáról gyújtják meg. Régen a templom előtt, vagy mellett máglyát raktak, és a megszentelt tűz lángjával gyújtották meg a templom húsvéti gyertyáját, a szentelt tűz maradványait pedig az emberek hazavitték. A vízszentelés során a templom keresztvizét szentelik meg. Nagyszombat estéjén kerül sor a feltámadási körmenetre - vagy más néven húsvéti - körmenetre. 

Húsvét vasárnap

Húsvét vasárnapján Jézus feltámadását ünnepli a kereszténység.
Régen a hívők a délelőtti misére kosárban bárányhúst, kalácsot, tojást, sonkát, bort vittek, és megszenteltették azokat. A bárány Krisztus áldozatát, a bor a vérét, a tojás pedig az újjászületést jelképezte. A megszentelt ételeknek mágikus erőt tulajdonítottak. Ez a nap is dologtiltó nap, egészen pontosan női munkákat tiltó nap volt. Nem szabadott söpörni, főzni és mosni sem.

Húsvéthétfő

Ez a nap a locsolkodás és hímes tojás ajándékozásának napja. A locsolkodás szokásának alapja a víz megtisztító és megújító erejébe vetett hit. A régi időkben vödörből, kútvízzel locsolták a legények a leányokat, később a vödröt felváltotta a szódásüveg. A lányok, asszonyok festett vagy hímes tojásokat adtak a locsolónak, és megkínálták süteménnyel, pálinkával. Napjainkban, egyes helyeken még mindig divat a vödrös megoldás, ám a legtöbb helyen már kölnivízzel locsolnak a fiúk, férfiak. A lányok pedig a festett tojások helyett csokitojást, csokinyuszit adnak a locsolásért, sőt, egyre inkább divat a pénzzel való "fizetés" is.